Ez az, reggel van! Nincs is csodálatosabb dolog a világon, mint a reggel. Anya már adott nekem egy kis reggelit, utána még pihentem egy keveset. Nem sokkal később boldogan szaladtam az ajtóhoz, hogy kimehessek az udvarra. Leültem elé, és vártam, csak vártam, csak vártam. Ez nem lesz így jó. Más miért nem ilyen lelkes? Felpattantam, és beszaladtam Zsóka szobájába. Zsóka a legjobb barátom és a testvérem. Igaz, neki nincsen zsemlesárga szőre, négy lába, és nem is tud olyan gyorsan futni, mint én, de éppen ez a csodálatos benne, hogy teljesen más, mint én. Mikor beértem a szobába, ő az ágyán feküdt, és takaróját a fejére húzva aludt. Ajjaj, ez nem lesz így jó, fel kell kelteni. Megfogtam a takarója sarkát a fogaimmal, és elkezdtem húzni. Ahogy egyre jobban húztam, lassan kibukkant a feje a takaró alól. Odamentem mellé, és adtam neki egy hatalmas, cuppanós puszit. Mozgolódni kezdett, óvatosan kinyitotta a szemét, és rám nézett.
– Jól van, Huba! Megyek, megyek – mondta, és elkezdett kimászni magas ágyából.
Gyorsan átöltözött, felvett egy hosszúnadrágot és egy pulóvert. Védenie kell a bőrét, nehogy megfázzon. Csak a feje tetején van egy kis szőr, bár szerintem az nem sokat ér a hideg ellen. Szerencse, hogy nekem sűrű bundám van, így rengeteg időt spórolok. Nem kell öltözködnöm. Amint végzett, rögtön rohantam az ajtóhoz. Ő is jött utánam, de én nem bírtam magammal, és visszaszaladtam hozzá. Muszáj volt szólnom neki, hogy siessen, hiszen már régóta reggel van, és még ki sem mentünk a kertbe. Délelőtt nagyon jókat játszottunk: ő eldobta a labdát, én pedig utánairamodtam, és megpróbáltam a levegőben elkapni. Odavittem hozzá, és büszkén leraktam elé a megszerzett zsákmányt. Kergetőztünk, szaladgáltunk és bújócskáztunk is. Délben Anya szólt Zsókának, hogy menjen be a házba ebédelni. A családom azt mondta, hogy nekem csak egyszer-kétszer szabad enni egy nap, mert különben nagyon megbetegszem, ráadásul duci is leszek. Azt pedig nem szeretném, mert akkor nem tudnék rohangálni, miközben a szél belekap az aranyosan lógó füleimbe. (Zsóka mondja mindig ezt a füleimre.) Tehát egyedül maradtam az udvaron. Senki sem foglalkozott most velem, így ki kellett találnom magamnak valami szórakozást. Úgy emlékeztem, hogy a ház hátsó bejáratánál volt egy jó kis cipő. Megkerültem az épületet, és az ajtó előtt meg is találtam a kék sportcipőt. A számba vettem, és elkezdtem vele játszani. Rágtam, téptem, fel-feldobtam a levegőbe. Ekkor eszembe jutott, hogy van még egy másik cipő is az ajtónál. El is hoztam gyorsan. Azzal is eljátszadoztam. Éppen a sarkát rágcsáltam a másodiknak, amikor hallottam, hogy az elülső ajtó nyílik, és apa kiabál:
– Huba, merre vagy? Gyere, megyünk sétálni!
Séta! Végre! Nagyon vártam már, kezdtem kicsit unatkozni egyedül. Anya és Zsóka is jöttek ma velünk. Igazi nagycsaládos délutánnak nézünk elébe. Apa a nyakamba akasztotta a nyakörvet, rácsatolta a pórázt, és indulhattunk is. Ahogy nyílt a kertkapu, én már rohantam is ki a szabadba. Jaj, az a sok új illat! Megszaglásztam a fákat, és kiderült, hogy a barátaim egy része ma már járt erre. Igyekeztem én is megjelölni a lehető legtöbb helyet, hogy tudassam a többiekkel, hogy én is voltam errefelé. No meg, hogy tudják, kihez is tartoznak azok a bizonyos növények! Egy kisebb séta után megálltunk egy nagy füves területen, ahol találkozni szoktam a barátaimmal. Zsóka egyszer azt mondta nekem, hogy itt szabad labdázni, és nem szólnak érte. Egész délután kint voltunk. Mire hazaértünk, be kell vallanom, egy kicsit álmos lettem. Megkaptam a nagyon finom vacsorámat, majd lepihentem. Már majdnem elaludtam, amikor Apa dühös hangjára lettem figyelmes. Nem teljesen értettem, hogy mi volt a probléma azzal, hogy kicsit megrágcsáltam a cipőket. Bűnbánó tekintettel néztem rá. Tényleg sajnáltam, hogy miattam lett mérges. Apa elmagyarázta, hogy nem szabad a cipőket elvinni, mert azok nem játékok. Bűnbánóan mentem aludni, de tudtam nem fog sokáig haragudni rám, mert nagyon szeret engem. De én még jobban szeretem őt. Lassan elnyomott az álom. Mikor kinyitottam a szemem, arra ébredtem, hogy süt a Nap! Reggel van és én annyira boldog vagyok, hogy a családommal tölthetem ezt a napot is!
Szerinted Huba melyik magyar kutyafajta képviselője?
Miből jöttél rá?
Szerinted mennyi idős lehet Huba?
Készíts egy rajzot a meséről! Használj minél több színest!