A kígyó szó egy összefoglaló kifejezés, mely a hüllők osztályának egyik alrendjét jelenti. Nagyon sok (kb. 2500) faj tartozik ide, a legkisebb 10 cm körüli, a legnagyobb pitonok pedig a 6 méteres hosszúságot is bőven meghaladhatják. A kígyók a sarkvidékeket, Izlandot, Írországot és Új-Zélandot kivéve az egész világon megtalálhatók, de a meleg, trópusi területeken terjedtek el leginkább. Élőhelyük igen változatos lehet, léteznek szárazföldi, talajon élő kígyók, de léteznek ásó, vízi, tengeri vagy lombozatlakó fajok is.
Az egyes fajok különböző életmódját jól tükrözi a testméretükben, színezetükben, mintázatukban megmutatkozó változatosság. A kígyók a táplálkozásuk módjától függően lehetnek rövidek és tömzsiek vagy hosszúak és vékonyak. Testüket pikkelyek borítják, melyek védelmet nyújtanak számukra az aljzathoz vagy a tárgyakhoz dörzsölődéskor, illetve a vízveszteséget is gátolják. Fogaik nagyon élesek, hegyesek, visszahajlók, így a zsákmány elfogására kiválóan alkalmasak.
A kígyók általában levedlenek telelés után, illetve tojásrakás, fialás előtt vagy után. Ezeknek a hüllőknek nincsenek végtagjaik, illetve mozgatható szemhéjuk sem, a szemüket összenőtt, átlátszó szemhéj fedi, amely vedléskor szintén cserélődik.
A legtöbb kígyó számára a szaglás a legfontosabb érzék a vadászat, párra találás és ragadozók elkerülése szempontjából. Az úgynevezett Jacobson-szerv elemzi azokat a kémiai anyagokat, amelyeket az állat a nyelvével a szájüregbe juttat.
Egy közepes méretű kígyófaj 4-5 km/h sebességgel képes haladni, a gyorsabb fajok sebessége sem több mint 11 km/h, tehát nem igaz az az állítás, hogy feltűnően gyorsan tudnak mozogni.
A kígyók zsákmányukat halálra szorítják vagy mérgükkel ölik meg. Ezután egészben nyelik le az állatot, ezt a látványos mutatványt az állkapocs ízület szalagos összeköttetése tesz lehetővé. Egyes fajok szinte mindent megesznek, amit csak le tudnak nyelni, kisebb gerincesektől kezdve nagyobb emlősökig (generalisták). Más fajok pedig egyféle táplálék elfogyasztásához alkalmazkodtak (specialisták), vagyis adott állatcsoport szerint válogatják zsákmányukat, például csak békákat, gyíkokat vagy emlősöket fogyasztanak.
A legtöbb kígyófaj tojásrakó, de elevenen szülők is léteznek. Vannak fajok, amelyeknél a nőstény őrzi a tojásokat, mások gondozzák az utódokat. A kistermetű kígyók élettartama elérheti akár a 12 évet, a nagyobb fajok pedig 40 vagy annál több évig is élhetnek.