Skip to content

Őrségi Nemzeti Park – Nemzeti parkok 2. rész

Az Őrség az ország dél-nyugati felén elhelyezkedő történeti és néprajzi tájegység, egy része a mai Szlovénia területén húzódik. Ez az egyetlen olyan tájegységünk, ahol a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él a lakosság. Neve is ebből a történelmi korból származik: a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002. március 1-én hoztak létre az egyedülálló természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékek megóvására. A park az Őrségen kívül magában foglalja a Vas megye területén található, szlovénok lakta Vendvidéket, a Rába folyó völgyét, valamint Szentgyörgyvölgy környékét is.
A térség folyója a Rába, melynek Sárvárig terjedő szakasza hazánk egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyóvize.

A park az Alpok közelében húzódik, ezért élővilága hegyvidéki jellegű, növényzetére a bükkösök, erdei fenyvesek jellemzőek. Sok helyen látni a feltűnő színű sárga liliomot, illetve a szintén sárgában pompázó zergeboglárt.

A park területén Szalafő őserdejében igazán érdekes tudományos megfigyelést végeznek. 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát a területen, mert azt vizsgálják, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában.

A park gazdag állatvilágából kiemelhetjük, hogy körülbelül ezerötszáz lepkefaj él a területen. A ritka énekesmadarak közül a keresztcsőrű és a süvöltő is fészkel itt. A fenyveseket kedvelő, Magyarországon igen ritka keresztcsőrű nagyon sajátos megjelenésű madár, neve nagyon árulkodó: csőre jellegzetesen keresztbe áll, ezzel tudja ügyesen szétfeszíteni a tobozokat, melyekből így könnyen kiszemezgeti a magokat.

A Nemzeti Park egyik nagy vállalása a már kihalófélben lévő muraközi ló tenyésztése, illetve hogy a Hegy-völgy elnevezésű területre visszatelepítették a Magyarországon kihalt európai bölényt.

nemzetiparkok.hu, www.orseg.info

Megosztás

Facebook
Twitter
Email
Nyomtatás

Kapcsolódó tartalmak

Hasonló tartalmak